A Puskin Művelődési Ház új sorozattal jelentkezett a pandémia előtt, amelynek célja, hogy köztünk élő, átlagos (ha van olyan) emberek meséljenek szenvedélyükről. Az előadások – amolyan instant motivációként – kaput nyitnak egy másik világba, ha úgy tetszik: a hétköznapi csodák földjére.
A sort – hosszú, kényszer szülte kihagyást követően – Vértesi Gabriella folytatja, aki az illatok világába kalauzolja a közönséget.
“Az emberek behunyhatják szemüket a nagyság előtt, a szörnyűség előtt, a szépség előtt, fülüket is eldugaszolhatják a dallamok vagy a hízelgő szavak elől. De az illattól nem menekülhetnek. Mert az illat a lélegzet testvére. Vele együtt lopakodik be az ember testébe, nélküle nincs élet, nem lehet kikerülni. És az illat közvetlenül a szívbe hatol, és ott határozottan dönt vonzalomról és megvetésről, undorról és kedvességről, szerelemről és gyűlöletről. “
(Patrick Süskind)
“A nő parfümje többet árul el róla, mint a kézírása.”
(Christian Dior)
